2007. február 24., szombat

„Lelki” imádság

Az egyik legelső dolog, amit keresztényként megtanultam, az volt, hogy az ember ne általánosságban imádkozzon, hanem mindig konkrét dolgokat kérjen Istentől.

Katona István atya 1989-ben a felnőtt-keresztelési kurzuson mondta nekünk, hogy ha nem kérünk konkrét dolgokat, akkor soha nem fogjuk megtapasztalni, hogy Isten meghallgatja a kéréseinket.

De van egy másik ok is. Azok a kérések, amelyeket a keresztények lelkinek szoktak tartani, gyakran elsiklanak a valóság fölött. Nem azt a célt szolgálják, hogy az ember valamilyen problémát megoldjon, hanem hogy jó kereszténynek érezze magát.

Szokásos szellemességével ír erről Lewis a Csűrcsavar levelei című könyvében. Ezekben a levelekben Csűrcsavar, a tapasztalt vén ördög, fiatal unokaöccsét, Ürömvölgyit látja el jó tanácsokkal, hogyan kell „pártfogoltjaikat” kezelni.

„Azt persze nem tudjuk megakadályozni, hogy imádkozzék anyjáért. Vannak azonban eszközeink arra, hogy imádságait ártalmatlanná tegyük. Ügyelj rá, hogy imádságainak mindig csak „lelki” tartalma legyen, vagyis hogy anyja lelkének állapotával igen sokat, köszvényes fájdalmaival azonban egyáltalán ne foglalkozzék ... mivel anyja lelkéről ... gyakran teljesen téves elképzelései vannak, bizonyos mértékig egy képzelt személyért fog imádkozni. A te feladatod, hogy ez a képzelt személy napról napra mind kevésbé hasonlítson a valódi, a reggelinél ülő éles nyelvű öregasszonyhoz. Idővel annyira elmélyítheted a szakadékot, hogy azokból az érzésekből és gondolatokból, amelyek imádkozás közben eltöltik, szikrányi se érvényesüljön a valóságos személy iránt tanúsított magatartásában. Nem egy gondozottam volt, akit olyan jól a markomban tartottam, hogy míg az egyik pillanatban szenvedélyesen imádkozott a felesége vagy a gyereke „lelki üdvéért”, a következő pillanatban már lelkifurdalás nélkül püfölte-szidta ugyanazt az asszonyt vagy gyereket.” (S. C. Lewis: Csűrcsavar levelei. Harmat Kiadó 1997. 16.p)

A Harmat Kiadó egy csomó Lewis könyvet kiadott, és ezenkívül a pszichológiai kínálatuk is elég jó.

A Pázmány Péter Katolikus Könyvtárból pedig ingyen lehet letölteni Lewis szerintem legjobb könyvét, a Keresztény vagyok!-ot.

2007. február 23., péntek

A mustármag

Vegyünk egy példát.

A képen látható, ahogy ma elmegy mellettünk az a hidegfront, amely egy hete Észak-Európából megindult Közép- és Nyugat-Európa felé.

Az idén egyáltalán nem volt tél. A mi kertünkben télen gyakran előfordul, hogy hetekig -25 fok alatti hőmérséklet van. Most alig néhány napig volt -5 foknál hidegebb. A növények már úgy rügyeznek, mintha április eleje lenne.

A múlt hét közepén azonban a meterológusok bejelentették, hogy az a hatalmas kiterjedésű sarkvidéki hidegfront, amely az elmúlt időszakban Skandináviában és Oroszországban -20-30 fokos hidegeket okozott, végig fog vonulni egész Európán.

Abbahagytam a rózsák metszését, innentől már nem én döntöm el, hol akarom alakítani a rózsát, hanem ott kell majd metszni, ahol valamit meghagyott a fagy. Végig sem mertem gondolni. Az biztos, hogy gyümölcs sehol sem lesz az idén...

Mindazonáltal azonnal elkezdtünk imádkozni, hogy Isten mentse meg Európát ettől a csapástól. – S úgy gondolom, nem csak mi.

Minden nap megnéztem az időjárásjelentést. A következő nap az óceán felől megjelent egy hatalmas kiterjedésű enyhe léghullám Nyugat-Európa partjainál. Az előjelzésekben a sarkvidéki hideg ideérkezése csütörtökről péntekre, majd péntekről szombatra tolódott. Minden nap imádkoztunk. A hidegfront elkezdte megváltoztatni az irányát, kelet felé mozdult el. De még nem egyértelműen. A meterológusok napokig azt gondolták, hogy fölöttünk valamilyen mértékben át fog vonulni, s még mindig -10 körüli minimum-hőmérsékletet vártak.

Tovább imádkoztunk. Tegnapra már látni lehetett, hogy a keleti irány stabilizálódik, s minket csak a frontnak a pereme fog súrolni. A tegnapi időjárásjelentések már csak 0 és -4-5 közötti hideget jósoltak.

Ma a sarkvidéki hideg a Kárpátoktól keletre elvonul mellettünk, Nyugat-Európát egyáltalán nem érinti, s nálunk a keleti megyékben is csak kis mértékű lehűlést okoz.

Ez most sikerült.

Sokszor sikerül.

Tamás és én tizenöt éve minden reggel imádkozunk az aznapi kéréseinkért. Mindig egy csomó kérésünk van. Tamás karácsonyra begyulladt foga kibírja, míg újévre kinyit a fogorvos. Az összes aktuális munkáját meg tudja csinálni határidőre – ehhez gyakran kisebb csoda szükséges. Megértsük, hogy pontosan mit is jelent megbocsátani. Kapjak erőt az erőmet messze meghaladó kerti munkához. Úrrá tudjunk lenni az ingerültségünkön. Jól sikerüljön a kolbász. Ne szorongjak az anyagi helyzetünk miatt. Találjak Teresa életéhez jó szakirodalmat.

S mivel számos családtagunk, barátunk, ismerősünk, kutyánk és macskánk van, értük ugyanezt tesszük. A mama műtéte sikerüljön. Si Went felvegyék az iskolába. Burkusnak a hasmenése, amivel az állatorvos nem tud mit kezdeni, elmúljon végre. Zsuzsi baj nélkül hazavezessen Firenzébe. Kati jó állást, Mari férje munkát kapjon. Emi kiszabaduljon a new age befolyása alól. Ana ne adja fel a nagy terveit.

Nem csak az élet mindennapi helyzeteiben számíthatunk Istenre, hanem a nagy bajok idején is. Az elmúlt évek során legalább tíz olyan eset történt, amikor az imáink eredményeképpen olyan emberek kapták vissza az életüket, akik már haldokoltak, s olyanok gyógyultak meg, akiknek semmi esélyük sem volt a gyógyulásra. Isten a reménytelen helyzetek specialistája. Engem különösen csodálattal tölt el, hogy milyen káprázatos leleményességgel oldja meg a megoldhatatlan problémákat.

Ha az ember Istenre bízza a gondjait, abban nem csak az a jó, hogy megoldódnak, hogy nincs olyan kicsi kérés, ami érdektelen lenne Számára, s nincs olyan nagy baj, amellyel szemben Ő tehetetlen lenne. Gyönyörű azt is látni, hogy Isten milyen fantasztikus kreativitással, humorral, nagyvonalúsággal és megbízhatósággal gondoskodik mindenben rólunk – minden körülmények között, mindig.

2007. február 21., szerda

Használati útmutató

Imaközösségünkben mindenki részt vehet, aki minden nap elmond az összes résztvevő szándékaiért valamilyen imát – olyat, amilyet szeret és annyit, amennyi nem terhes a számára.

Így imában hordozzuk egymást, s az ember a bajaiért nem csak egyedül imádkozik, hanem számíthat arra, hogy minden nap egy egész közösség imádkozik a kéréseiért.

Azt tapasztaljuk, hogy Isten mindig válaszol. Gyakran megadja, amit kérünk, s ha az nem lenne jó nekünk, akkor is megerősít és megvigasztal. Ezért ne csak kéréseinket, hanem ezeket a válaszokat is osszuk meg egymással.

A résztvevők által beküldött imaszándékokat minden hétvégén összegyűjtve teszem közzé ezen a lapon, egy-egy újabb bejegyzésben. Kérlek benneteket, hogy naponta imádkozzatok mindezekért a kérésekért – tudván, hogy a többiek is imádkoznak a tieitekért.

Ha valaki szeretné, hogy kéréséért több héten át imádkozzunk, azt kérem, hogy minden héten újra küldje be azt, amíg csak szüksége van rá.

Kéréseiteket és visszajelzéseiteket a bejegyzés alján látható „Megjegyzés” linkre (majd az utána következő lapon a „Megjegyzés küldése” linkre) kattintva írjátok be és küldjétek el minden héten szombat reggelig. Ezekből én a hétvégén összeállítom a következő heti kérések listáját, s ezt minden héten a főszövegben találjátok meg.

A „Megjegyzés”-oldalon

1. az üzenet-mezőbe írjátok be a kérést (ha több kérésetek van, akkor többet) vagy visszajelzést.
2. Ezután az alatta, egymás fölött lévő négy gomb közül a harmadikat („Név/URL-cím”) vagy a negyediket („Névtelen”) válasszátok ki. Ha a harmadikat választottátok, azaz névvel akartok küldeni (amely persze nem fog megjelenni a kérések között), akkor az alatta felnyíló kis ablakba írjátok be a neveteket. (Az URL-cím rovata üresen maradhat.)
3. Ezután küldjétek el az üzenetet a „Megjegyzés küldése” feliratú narancssárga gombbal.

Az üzenetek nem fognak azonnal megjelenni a főoldalon, nekem először el kell olvasnom és szétválogatnom őket. Az imakéréseket főszöveggé kapcsolom össze, azokat a hétvégén együttesen teszem közzé. A visszajelzéseket és egyéb megjegyzéseket eredeti formájukban szintén a hétvégén teszem fel a lapra.